Szigliget festői vára 230 m magasan a
Balaton egykori szigetét képező vulkanikus hegy kúpján áll. A XIII. században kezdték építeni, de az évszázadok alatt többször átépítették, bővítették, és többször cserélt gazdát is.
A hatalmas vár romjaiban is impozáns. Nagy élmény volt végigsétálni a többszintes várat, és közben gyönyörködni a pazar kilátásban is.
A felvételek 2023. szeptember 13-án készültek.
 |
Indulunk fel a várba, az alatta lévő parkolóból
|
 |
Az várhoz vezető út mentén a Balaton-felvidék várainak makettjei állnak,
közülük kettő: az egyik Csobánc vára, ahova majd két nap múlva menni fogunk....
|
 |
...és Szigliget vára, ahol most vagyunk
|
 |
A vár kapuja.....
|
 |
...és a kapu feletti címer
|
 |
A következő látnivaló már a vár aljában lévő kovácsműhely
|
 |
A várban folyamatosan lépcsősorokon lehet egy-egy szinttel feljebb jutni - mi is indulunk felfelé
|
 |
Színpad a vár aljában
|
 |
A háttérben a Szent György hegy látszik
|
 |
Ilyen ismertetőtáblák, mint amelyik a képen látszik, több is van a várban - a fontosabb információkat
a képek alá írtam:
" BORONAFALAS LAKÓHÁZ: A teraszosan faragott hegyoldalon a XIV-XV. században egy három helységes épület állt itt. Az északi és a déli helységeknek belső magját fagerendákból, úgynevezett borona technikával építették meg. Ezt a "faházat" vette körül a 60 cm vastag kőfal. A XVI. században rondella építése miatt elbontották"
|
 |
Címerek a kerengő falán
|
 |
Pár lépcsősort legyőztünk már 😅
|
 |
A távolban ismét a Szent György hegy látszik
|
 |
"PALÁNK VÁRFAL: A régészeti ásatások során feltárt palánk várfal rekonstrukciója. A palánk két cölöpsorból készült, földdel feltöltött, kívülről vesszőfonatos és vakolt várfal. A török háborúk idején a XVI-XVII. században a magyarok és a törökök is készítettek ezzel az építési móddal várfalakat"
|
 |
"ÚJLAKI KAPU: A kapu előtti sziklába vágott szárazárkon (farkasverem) egy mérlegsúlyos szerkezetű felvonó hídon lehetett bejutni a várba. Az északi bővítmény megépítésekor a felvonóhidat átalakították, majd a XVII. század elején végleg megszüntették. Elnevezésével emléket kívánunk most állítani az Újlaki családnak, akik 1445-től 1524-ig birtokolták a várat"
|
 |
"LAKÓÉPÜLET: Egy része emeletes volt és az udvaron álló támfalakra épített folyosón lehetett megközelíteni. Tóti Lengyel János várkapitány és felesége Sennyei Krisztina építette 1678-ban. A lakószobákhoz kívülről fűthető cserépkályhákat építettek."
|
 |
A vár makettje
|
 |
A képre kattintva könnyebben olvasható lesz a szöveg - mint ahogy a
későbbiekben látható táblák is
|
 |
A lakóépület ismét
|
 |
"CISZTERNA: A várban álló épületek tetejéről összegyűjtött esővíz tárolására szolgált.
Feltöltéséből XVII-XVIII. századi kerámia került elő."
|
 |
"KONYHA ÉS SÜTŐHÁZ: Szabadkéményes, tűzpados kialakítású. Építette Tóti Lengyel János, Szigliget fő és örökös kapitánya Sennyei Krisztinával 1678-ban kötött házasságuk után"
|
 |
| Lakószoba... |
 |
A sütőház
|
 |
Tovább feljebb....
|
 |
A várkápolna...
|
 |
....és belseje
|
 |
Kilátás a Balatonra
|
 |
A vár is és a kilátás is csodás (rákattintva ez a kép is nagy lesz)
|
 |
Még mindig van feljebb...
|
 |
"KIRÁLYI
TORONY: A vár egyik legrégibb épületrésze,
amely valószínűleg három
szintes volt, és 1260-62 között épült.
Elnevezésével IV. Béla királynak
(uralkodott: 1235-1270)
kívánunk most emléket állítani."
|
|
 |
A kilátás is egyre jobb lesz...
|
 |
| Ez már a legfelső szint, végre elfogytak a felfelé vezető lépcsők 😂 |
 |
Már lefelé jövünk
|
 |
"TÖRTÉNELMI ÁGYÚ: A XVI. század elejéről származó ún. "kígyócska" másolata, speciális várlafettán, bakon. A cső hossza 177 cm, tömege 35 kg, kalibere kb. 3,5 cm, a kilőtt vasgolyó tömege kb. 1,76 kg. Elsősorban az ostromlók élőereje ellen használták."
|
 |
Makett a várban történt harcokról
|
A VÁR LAKÓFUNKCIÓJA
 |
Ilyen és ehhez hasonló miniatúra több is van elhelyezve a kiállítótérben - nagyon helyes, kedves kis életképek és 2-3 cm-es figurák. Ezen egy lakószoba látszik, ahol az uraságék fürdenek. Ami egyébként nagyon ritkán adatott meg nekik egy évben....
|
 |
A Szigligeti várban két víztározó (ciszterna) található.
Az egyik 10.5 m mély, melyet sziklába vájtak, alját ólomlemezzel szigetelték,
gondos falazással, idomkövekkel burkolták belülről a kör keresztmetszetű víztárolót.
A másik egy kisebb, csak víztárolásra használt víztároló volt,
3x3 m alapterületű, 1.6 m mély gondosan faragott káderkövekből
kirakott falú ciszterna volt.
|
MI KERÜLT AZ ASZATRA A VÉGVÁRAKBAN?
MI KERÜLT MÉG AZ ASZATRA A VÉGVÁRAKBAN?
 |
Étkezés a várban
|
.JPG) |
Sörfőzés és tárolás:
A sörfőzés előnye volt, hogy viszonylag rövid idő alatt tudtak elkészíteni egy-egy főzet sört, így folyamatosan pótolhatták, plusz nyáron is tudtak sört főzni. A sör viszonylagos kedveltségét az is adhatta, hogy a borhoz képest – Magyarország nagyobb részén – olcsó volt. A bor ráadásul jól eladható kereskedelmi cikknek számított, míg a sört nem lehetett messzire szállítani.
| |
|
 |
A kocsma
|
VÁRKONYHÁK JELLEMZŐI
 |
Kattintással jobban olvasható
|
.JPG) |
A konyha
|
.JPG) |
A tároló helységek
|
 |
Már felettünk a vár....
|
Végezetül 4 kép, melyeket a mandiner.hu/ és a csodalatosbalaton.hu oldalakról kölcsönöztem, hogy jobban el tudjuk képzelni, milyen lehetett a vár a középkorban, illetve milyen napjainkban, madártávlatból nézve...
 |
Az alsóvár a XVII. században (Kaszárnya-épület, Huszár-torony, istálló, kemence)
(digitális rekonstrukció). Ez, és az alatta lévő kép a mandiner.hu/ oldalról származik
|
 |
A vár a fénykorában így festhetett
|
 |
Ez az utolsó két kép pedig a csodalatosbalaton.hu oldalról származik,
Sziráki Pixx Ádám felvételei....
|
Az ehhez az úthoz kapcsolódó összes bejegyzés:
.JPG)
.JPG)
.JPG)
